Bemutatkozik (Mintamókus)

Aponyi Bernadett vagyok, Mintamókus néven hét éve indítottam boltomat a Meskán. Ahogyan ez lenni szokott, kedvtelésként, saját részre készültek először főleg táskák, aztán a párom noszogatására bővült a paletta, és egyre több vásárlóm lett. Azóta töretlenül inspirál az, hogy rajtam kívül mások is örömüket lelik abban, ami kikerül a kezeim közül.

A Mintamókus név becenévből indult, de jellemez is, olyan vagyok, mint a mókus: jövök-megyek, szorgoskodom, gyűjtögetek, kicsit nyughatatlan.

 

Pedagógusként kezdetben iskolában tanítottam, majd a kisebb korosztály, az óvodások felé fordultam, így lettem óvónő. Szerencsés vagyok, mert kreatív szakma, nincs két egyforma gyerek, nincs két egyforma nap velük, sokszínű egyéniségük folytonos kihívások elé állít.

 

Talán munkámból is adódik, hogy szeretem a változatosságot, így nem tudnám kevés szóval leírni, miket varrok. Ha a varrólányok múzsája homlokon csókol és időm is engedi, varrogatok szemnek és szépérzéknek kedves táskákat, szoknyákat, gyerekholmikat és egyéb apróságokat. Gyakran sokáig "ülök" egy darabon, félreteszem, előveszem, mint a mókus a mogyorót, hogy aztán megszülessen az igazi, a megálmodott.

Nehéz megmondani, mi inspirál; egy-egy anyag mintája, egy helyes szabásminta, de egyre többször keresnek meg egyéni kérésekkel is, azokból is lesznek új ötletek. Van néhány saját "találmány" is (pl. párnapakk, re-cekker, patchskirt), főleg a környezettudatosság és praktikusság jegyében.

 

A kézzel készült termékek legnagyobb erénye az egyediség. Amiért a vevők is rám találnak, az talán az, hogy nincs két egyforma az adott tárgyból, vagy hogy rendeléskor megválaszthatja a kért termék színét, mintáját, ezek variációját. Sokszor végtelen e-mailváltások után jutunk a vevővel a végleges megálmodottig. Ezzel erősítem a vásárlómban azt is, hogy Ő és a kérése fontos számomra. Talán nem mellékes az sem, hogy a különlegeset hamarabb észreveszik, megdicsérik, megjegyzik.

 

Legnépszerűbb termékeim az oviszsákok, szemkötők, kékfestő szoknyák. Elkészítésükkor nincs kedvenc részfeladatom, de szeretek több projekten dolgozni egyszerre, egyrészt mert praktikus egyszerre kiszabni, majd megvarrni egy-egy dolgot, másrészt nem érzem monotonnak a folyamatot.

Egyelőre főállás mellett varrok, így még nem nyomaszt a varrás=megélhetés kérdése, viszont így kevésnek érzem az időt az igazi belemerülésre. Ez az elmerülés számomra megnyugtató, a varrógép zakatolása és a türelemjáték ellenére is.

Tizenéves koromban egy közelünkben lakó nénihez jártam varrni, nála tanultam meg a varrás alapfogásait. Idővel egyre magabiztosabban ment és csodaszép dolgok kerültek ki a kezeink közül. Aztán lett saját varrógépem és sorra el készültek a fejemből kipattanó varrományok. Mostani szemmel ezek kezdetleges daraboknak tűnnek, azóta letisztultabbak, kidolgozottabbak lettek a munkáim, de így van ez az elején. Később belekóstoltam a ruha szabás-varrásba is, így lett saját készítésű kosztümöm is a diplomaosztóra. Azok a nyári tanfolyamok persze nem voltak tudatosak egyikünk részéről sem, mégis alapul szolgált a későbbi varrótudományomnak.

 

Ez a gyerekkori élmény annyira meghatározó volt, hogy egy ideje már arról álmodozom, hogy a szakmámat és a hobbimat összegyúrva létrehozok egy olyan alkotóhelyet, ahol gyerekeknek és felnőtteknek át tudom adni a varrás szeretetét, megtaníthatom a varrás alapjait, hogy hozzám hasonlóan örömforrást jelentsen számukra ez a tevékenység. Most ezen az ötleten munkálkodom, hogy a jövőben ez az álmom is megvalósuljon.

 

1/5

 

 

Share on Facebook
Please reload

HÍREK

Feltételek

- ÁSZF

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

COPYRIGHT © 2019 FEMINI BOX | MINDEN JOG FENNTARTVA